Az interjú 2. részében Kai beszél A Jrock tengeren túli helyzetéről, a fanmeilokról és a jövőbeli terveikról meg stb~ x3

Mióta csatlakoztál az együtteshez 2003-ban, változott valamit a személyiséged?
Kai: Számtalan dologban változtam. Egyre inkább figyelek másokra és egyre kevesebbet magamra *nevet*  És fantesztikus embereket ismertem meg a bandából és a személyzetből is. Ők nagy kincs nekem.

Ezt nagyon jó hallani. A GazettE nagyon jól ismert, és szoktatok rajongói e-maileket is kapni. Elszoktátok őket olvasni?
Kai: Igen, általában elolvassuk őket. A külföldi rajongók is egyre több levelet küldenek nekünk az utóbbi időben. Azok természetesen általában mindig angol nyelvűek, amit mi elég nehezen tudunk elolvasni, de szerencsére már vannak olyan oldalak amik az egész szöveget lefordítják japánra, így már sokkal könyebb nekünk. Néhány levelet anyukám szokott lefordítani mivel ő beszél angolul *nevet*

Szoktál válaszolni a levelekre?
Kai: Nem tudunk válaszolni rájuk. Sokan írják, hogy várják a választ, de nem tudunk nekik visszaírni. Bármennyire is szeretnénk nem tudunk. Régen amikor még kézzel írott leveleket kaptunk általában válaszoltunk mindenkinek.

2003-ban és 2004-ben elhatároztam, hogy válaszolok az összes fanmailra. De az írás nagyon sokáig tartott és végül de így előfordult, hogy inhüvelygyulladást kaptam. Így én eldöntöttem, hogy nem szeretnék kivételezni egy rajongóval sem, ezért már nem válaszolok senkinek, de természetesen ugyan úgy olvasom a leveleket.

Voltak olyan levelek amik nyomot hagytak benned?
Kai: Igen, voltak nagyon. Volt nagyon sok szomorú levél is. Volt egy rajongó aki azt írta, hogy a barátja nagyon szeretett minket és várta a koncertet, de előtte egy nappal egy balesetben elhunyt. De persze kaptunk vidám leveleket is. Volt egy rajongó akinek már 5 gyereke volt, és rólunk nevezte el őket. Kai és Reita ikrek voltak, a másik 3 pedig Aoi, Ruki és Uruha *nevet*

Hogyan érzed magad, hogy a japán rock zene egyre népszerűbb a külföldi országokban?
Kai: Szerintem ez nagyszerű! Nagyon jó dolog, hogy a japán visual kei zenét ennyire elismerik külföldön is.

És mit gondolsz arról az elképzelésről, hogy összegyűjtenek különböző zenekarokat és bemutatják őket külföldön? Szeretnél részese lenni?
Kai: Igen, mert így láthatnánk a többi banda munkáját és esetleg még tanulhatnánk is tőlük. Szerintem ez agy nagyn jó ötlet.

A GazettE a PSC-nél van. Vannak esetleg barátaitok a többi zenekarból?
Kai: Hát... Olyan nagyon szoros barátságba nem kerültünk senkivel. Még így is, hogy ugyan azon a cégen belül vagyunk, mindeannyian mások vagyunk. Utoljára a PSC által megrendezett bowling verseny keretében működtünk össze a többiekkel.

Bowling verseny? Nem foci?
Kai: Igen, bowling. Bár én sem tudom miért nem inkább foci *nevet* Van egy bowling verseny minden évben és mi ilyenkor tudunk a legjobban beszélgetni egymással. És persze természetesen szóba jön a zene is.

Luna Sea rajongó vagy igaz?
Kai: Igen.

Terveid között van, hogy ellátogatsz a december 24.-i koncertjükre?
Kai: Igen... Nagyon szeretnék elmenni.

Hogyan érezted magad amikor megtudtad, hogy egy kis időre is de újra összeállnak?
Kai: Nagyon boldog voltam, mert tőlük kaptam az ötletet, hogy zenész szeretnék lenni és nagyon sok számuk megihletett. Nagyon örültem, hogy újra láthatom őket színpadon.

Találkoztál már valamelyik Luna Sea taggal?
Kai: Igen már találkoztam velük egy rádiós műsorban és egyéb ilyen helyeken.

Kivel találkoztál?
Kai: a basszusgitáros J-vel, és a segédgitáros Inorannal. Ryuichi gyakran még virágot is küld nekünk egy- egy koncert után. Shinyával és találkoztunk mikor egyszer Miyavival dolgozott. Sugizoval viszont még egyszer sem találkoztam. Legközelebb ha van rá esély, én feltétlenül szeretnék vele találkozni.

Van-e olyan kérdés amit szeretnél hallani, de még egy interjúban se hangzott el?
Kai: Szeretnék-e kérni egy kérdést? Ez milyen kérdés...? *nevet*

Van valami amit még szeretnél megosztani velünk?
Kai: A dolgok amiket az emberek legszívesebben szeretnének tudni, valószínűleg már elmondtam valahol. Szóval azt hiszem már tényleg nem maradt semmi *nevet*

Úgy látszik nagyon jó szakács vagy.
Kai: Igen, nagyon szeretek főzni. Bár ez független az íztől... én csak szeretek dolgozni a konyhában. Dolgoztam már étteremben és ott is nagyon szerettem főzni. Szeretem az ételeket kreatívan megalkotni.

Van még időd főzni? Nem vagy túl elfoglalt?
Kai: Amikor otthon vagyok általában jut időm rá.

A nyilvános profilodra az van írva, hogy nem iszol alkolholt. Van ennek valami különösebb oka?
Kai: Én nem szeretek inni. Viszont mostanában mintha megint megszerettem volna, néha iszom otthon is. De amikor már együtt iszunk az annyira szórakoztató, hogy előfordul, hogy túlzásba viszem és ilyenkor érzem, hogy mentesítve vagyok... vagy hogy mondjam...

Menedzser: Csak mond az igazat, rosszul viselkedsz ha iszol.

*mindenki nevet*

Kai: Ez nem igaz. Én nem viselkedem rosszul ha részeg vagyok.

Olyankor elkezdtél sírni?
Kai: Nem, csak szoktam érezni, hogy kiengedem a feszültséget. És volt egy időszak amikor ez már nagyon nem tetszett és úgy döntöttem abba hagyom az ivást. Ez kb. 2 éve volt. Nemrég viszont megint elkedztem.

Akkor valószínűleg frissíteni kell a profilodat.
Kai: *nevet* Igen...

Mi a kedvenc alkoholis italod?
Kai: hm... tetszik a sör, és van egy okinawai ital aminek Awamori a neve, az nagyon ízlik.

Mik a vágyaid neked és a bandának a jövőre nézve?
Kai: Személy szerint... én szeretnék boldogan élni *nevet* Ez egyszerűnek hangzik, de a boldogságot nehéz elérni.

Hogyan szeretnéd elérni a boldogságot?
Kai: Van sok út. Egy nap szeretnék majd egy saját nagy házat *nevet* Szeretném ha zenekart minnél többen megkedvelnék és ki tudnánk hozni magunkból a maximumot. És szeretnénk eljutni mindenféle helyekre.

Vége :3

(c) Ghost heart